A megyei bajnokoknak évtizedek óta járó díszes vándorkupát Schima Bandi iparművész készítette a húszas évek közepén.
A napokban kiderült, hogy az eszmei értéke több tízmillió forint. Ezentúl csak a kupa másolatát őrizhetik a csapatok.
Az évtizedek alatt volt rá példa, hogy egy-egy város, község polgármesterének szobájában, de arra is, hogy a futballpályán a szertárban őrizték a megyei bajnokcsapatoknak járó értékes kupát, ezentúl azonban már csak a másolatát kapják meg a győztesek.
„Természetesen tisztában voltunk vele, hogy értékes a trófea, de azért nem gondoltuk, hogy ennyire – mesélte érdeklődésünkre Horváth László, a Magyar Labdarúgó Szövetség Győr-Moson-Sopron megyei igazgatója. – A hagyományoknak megfelelően egy évig mindig a bajnokcsapatokhoz került, s csak a következő évben, az átadás előtt kértük vissza. Nemrégiben aztán felkeresett bennünket egy művészettörténész, aki a serleget készítő Schima Bandi munkáiból szervez szeptemberre egy kiállítást, és ezt a serleget is elkérte erre az alkalomra.”
A szakembertől ekkor tudták meg a MLSZ-ben: a drágakövekkel ékesített, 6,5 kilogramm ezüstöt tartalmazó trófea műkincsnek számít és az eszmei értéke elérheti a több tízmillió forintot.
„A kupát hamarosan restauráltatjuk, hogy még szebb legyen majd a kiállításon. Egyébként úgy tudom, összesen három ehhez hasonló serleget készített a neves mester, annak idején a labdarúgók mellett az atléták és a bokszolók is kaptak egyet- egyet. Utóbbi kettő régóta nincs meg. Ezt a serleget ezért is adjuk át megőrzésre a győri múzeumnak és a következő szezontól csak egy művészi másolatot kapnak majd meg a bajnokcsapatok” – tette hozzá az igazgató.
a serleg története
Amikor a húszas évek közepén dr. Erdélyi Ernőt választották meg a Nyugat-Magyarországi Labdarúgó Alszövetség elnökének, az akkor alapított bajnoki serleget örökös vándordíjként az elnökről nevezték el. A kor híres ötvösmestere, a neves iparművész, Schima Bandi készítette el, a kupa magassága 84 centiméter és 6460 gramm ezüstöt tartalmaz.
A serleget a második világháborúban is megőrizték a vezetők és az alszövetség megszűnése után a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó Szövetség tulajdona lett. Győr volt ugyanis a székhelye a korábbi alszövetségnek, így logikus volt, hogy a kvázi jogutód szervezet birtokába kerüljön a díszes trófea.
A győztes csapat nevét kezdetektől fogva rávésték a gyönyörű kupára. Az első név a Szombathelyi Vasutasé, a vasi gárda az 1926/27-es idény végén vehette át a serleget. Az idei felirat pedig a Nyúlt illeti meg.
A művészről
Schima Bandi (1882–1959) győri iparművész, aranykoszorús mester. Az általa készített híres „Aranyhajó” cégér időtálló. A nádorvárosi evangélikus templomban található egyedülálló alkotása a feszület: a Krisztus-korpusz nem formába öntött, hanem kovácsolt remekmű.
(Kisalföld)
A felvételen: Herm László, ma már a megyei igazgatóság munkatársa 2006-ban a Bajcs labdarúgójaként bajnokként is megfoghatta a serleget. Fotó: Sz. T.
December 2-3-án került megrendezésre Gyirmóton az Alcufer Stadionban, valamit a győri DAC pályán a Területi Amatőr Válogatottak Országos Nagypályás Tornája (TAVONT).
A megyei első osztályban szereplő SFAC labdarúgók és stábtagok kezdeményezésére hétfőn a SFAC 1900 SE „főzte” az ebédet a soproni mentőállomás dolgozóinak.
Február 22-én sportfejlesztési programok benyújtása, évértékelési elvek, elektronikus aláírás, ügyfélkapus rendszer témában tartanak TAO-tájékoztatót egyesületeknek.
