Valószínű, nem sokan futballoznak versenyszerűen hatvanöt év felett, Szabó Zoltán, a megyei III. osztályban szereplő Gyömöre kapusa azonban hétről hétre ott áll a gólvonalon, és általában kezdőként védi csapata kapuját. Az amúgy nyugdíjas futballista harminc éve már öregfiúk-mérkőzésen lépett pályára, most az motiválja, hogy az első csapatnál veszik számításba.
„Van a megyében egy kortársam, talán pár nappal idősebb is nálam, igaz, ő Bágyogszováton inkább a tartalékok között lép pályára. Nemrég én is inkább a második csapatokban játszottam, bevallom, nem is számítottam rá, hogy Gyömörén nem a tartalékmeccseken kell majd szerepelnem – kezdte a 65. születésnapját október 7-én ünneplő kapus. – Hetvenkettőben, mivel a falunkban, Bodonhelyen akkor még nem volt csapat, Bágyogszováton kezdtem el futballozni. Azóta is játszom, talán egy vagy két hónap maradt ki foci nélkül az életemből, vagyis negyvennyolc éve a labdarúgás tölti ki a hétvégéim nagy részét. Bágyogszovát után Rábapatonára igazoltam, majd Mórichidán és Rábacsécsényben is fociztam, aztán nyolcvanötben hazatértem Bodonhelyre. Rendkívül szép időszak volt ez, bajnok lehettem kétszer Bágyogszováton és Rábapatonán is. Amikor a fiam tizennégy éves lett, Bodonhelyen egy csapatban játszhattunk, később pedig, amikor visszatértem Bágyogszovátra együtt lettünk bajnokok. Bodonhelyen huszonöt évet húztam le, volt időszak, amikor nemcsak kapus, hanem ügyintéző, sőt még a buszsofőr is én voltam. Amúgy ez utóbbi a hivatásom, és bár már nyugdíjas vagyok, a sofőrködést sem hagytam még abba.”
A kapust, bár társai között akad, aki kora alapján akár az unokája is lehetne, elfogadták a csapatnál.
„Én mindenkivel tegeződöm. Úgy gondolom, nem a korom, hanem a mutatott teljesítményem miatt ismernek el. Egyébként ha azt érezném, hogy hátrányára válnék a csapatnak, azonnal átadnám a helyem. Ebben az esetben nyilván az edző sem rakna be, de nagyon hálás vagyok Rokob Péternek, aki elismeri a hozzáállásomat és persze a meccseken nyújtott teljesítményemet.”
S hogy bírja mindezt erővel? Szabó Zoltán azt mondja, ahogy mindig, a focit most is komolyan veszi.
„Ugyanúgy készülök, ahogy a többiek, a heti két edzésen és persze a hétvégi meccsen is ott vagyok. Bár azt észrevettem, hogy a hatvanadikat betöltve azért már jobban elfáradok, de nem panaszkodhatom. Tisztában vagyok vele, hogy hamarosan be kell fejeznem a pályafutásom, de ha az egészségem engedi, egy vagy két évig talán még futballozhatok. Egyelőre nem tudnék meglenni foci nélkül, egyszerűen imádom ezt a játékot” – tette hozzá befejezésül Szabó Zoltán, akivel és az új edzővel, Rokob Péterrel szárnyal a Gyömöre. A csapatnak ugyanis a legutóbbi hat találkozóján nem akadt legyőzője.
(Forrás: Kisalföld)